Országos TÁNCHÁZTALÁLKOZÓ és Kirakodóvásár • 2018. április 13–15.
Szavazzon a Prima-díjas folkMAGazinra! +36.70/707-7000 – sms: 27

A kiválasztott menüponthoz tartozó cikk a menüsor alatt látható.

A Táncház Egyesület kínálata • 2016. április 2–3. szombat-vasárnap, 10.00–21.00 • Küzdőtér




napra_forgo

Cseke-Marosi Eszter – Kaszás Villő: Napra-forgó Tavasz – Húshagyókeddtől pünkösdig (Mesébe öltöztetett hagyomány kicsiknek)

„Farsangi maskarások és húshagyókedd után éled a Mesébe öltöztetett hagyomány új kötete, mint ahogyan a természet is felölti tavaszváró böjti, virágszirmos, szagosvizes ruháját.
Ehhez a könyvhöz nem kell kelléknek a régmúltban használt bőszoknyákat tároló sublót, nem kell a húsvéti kalácshoz valóságos kemence sem vagy igazi íróka a hímestojásokhoz.
Csak a képzelet kell és a játékos, mondókázó, éneklő kedv!
Kellenek természetesen szeretettel mesélő szülők, nagyszülők és pedagógusok is, akik oda tudják magukat képzelni a kiszebabát dalolva vízbe dobó lányok közé vagy a pünkösdi királyságért küzdő legények sorába.
Ez a varázslat. Ha hiszünk benne, hogy mindez megtörténhetett, akkor a kisgyermekek is hinni fognak benne. Márpedig ezek a dolgok valaha valóban megtörténtek.
Kivételes igényességgel válogatott mondókák, rigmusok, kiszámolók, hangutánzók, találóskérdések, gyermekdalok és népdalok bizonyítják a hitelességét a valamikori történéseknek....mindezek finoman és egyedien beleszőve a mese fonalaiba.
Eszter és Villő könyvével észrevétlenül tagjai leszünk egy régi falusi családnak, egy olyan közösségnek, amiben a néphagyományok szinte minden nap formálták a gyerekeket, gazdagították a jellemüket és megtanították őket arra, ami ma is nagyon fontos: tisztelni a természet sokszínű rendjét, s hálásnak lenni azért, ami a miénk.
Szeretni énekelni, mert az éneklés a szomorúságban oldja a fájdalom kötelékét, a vidámságban pedig sokszorosan erősíti a lélektereket. Összetart, egyszerre zeng, egy-»szer«-re rímel!
Már a téli kiadvány is a szívemhez nőtt. Kívánom, hogy az évkör tavaszi jeles napjai körül is legyen sokféle zsongás, kereplőzés, madárcsicsergés, tojásgurítás, táncdobbanás, harangozós gingallózás, komálás, májfaállítás, s legfőképp: hogy a mese elevenedjen! Mire a mesehallgatók nagyra nőnek legyen bennük ott a »mese mása« és az őszinte gyermeki kiváncsiság: Vajon milyen lehet libát őrizni a pitypangos réten? Vajon milyen lehet hideg kútvízzel lányokat locsolni húsvétkor?...
Aki elolvassa a mesét és meghallgatja a cd-t, az megtudja!
Aki pedig nem hiszi, járjon utána!"
Benedek Krisztina Mária
néptáncpedagógus, a Kolompos Együttes énekese, Kerekítő foglalkozásvezető

A kötetről bővebb információ: >>>



kallos_1

Indulj el egy úton... – Kallós Zoltán
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum katalógusa


„Ki is Kallós Zoltán? Kutató, gyűjtő, a szó legnemesebb értelmében: tanító? A választ röviden nagyon nehéz megadni. »Kallós Zoltánban Bartók és Kodály mellett a 20. század egyik legnagyobb magyar folklórgyűjtőjét tisztelhetjük, akinek életét és szemléletét alapvetően meghatározta Martin Györgyhöz fűződő barátsága« − írta róla Pozsony Ferenc 2006-ban.

Kallós Zoltán sokrétű munkásságának meghatározó része szorosan kötődik a táncház mozgalomhoz. Kiemelkedő szerepe volt mind a magyarországi, mind a romániai magyar táncház mozgalom megszületésében és kibontakozásában, mai eredményeiben és megújulásában. Személyes kapcsolatrendszerén keresztül önzetlenül segített hozzá a népzene, néptánc, népköltészet iránt érdeklődő teljes generációkat Mezőség, Gyimes, Kalotaszeg és Moldva népéletének megismeréséhez és megéléséhez. Népzenei gyűjtő útjait már diákként elkezdte Válaszúton, majd Kalotaszeg és Mezőség falvaiban folytatta. Gyűjtött Bartók nyomdokain Biharban is, Jagamas Jánossal együtt, majd Moldvában és Gyimesben tárt fel hatalmas anyagot. 14 000 darabot meghaladó népzenei anyagát az MTA Zenetudományi Intézetében helyezte le, ma már beszerezhetetlen és pótolhatatlan néprajzi tárgyakat juttatott a budapesti Néprajzi Múzeumnak, a pécsi Janus Pannonius Múzeumnak és a szentendrei szabadtéri Néprajzi Múzeum. Válaszúton, a Kallós Zoltán Múzeumban közel 10 000 darabos gyűjteményének legszebb darabjai láthatóak."

dr. Bereczki Ibolya



mag16_x

folkMAGazin XII. különszám
Tükörcserepek – ...amelyeket a 90 esztendős Kallós Zoltán tiszteletére Dénes Zoltán rakott össze

„Berán István keresett meg azzal az ötletével, hogy adjak régi fényképeket a folkMAGazin 2016-os különszámába. Köszöntsük ezzel Kallós Zoltánt, 90. születésnapja alkalmából.
Igent mondtam, de amikor elővettem régi negatívjaimat, egy kicsit kétségbeestem. A megállapodás arról szólt, hogy harminchat oldalt kellene megtöltenem. Szigorú előválogatás után még mindig négy számjegyű volt a szóba jöhető fotók száma. Újabb válogatás és már »csak« kétszáz kép maradt. Az utolsó szűrőn – ott már nem segített sem a ráció, sem az érzelem – a pillanatnyi hangulat döntött.
Ezek a képfelvételek negyven éve gyűlnek egy ládában. Egy részét odaadtam, vagy inkább „visszaadtam” azoknak, akik a képeken szerepelnek. Sokat viszontláttam különböző könyvekben, kiadványokban, kiállításokon, persze legtöbbször a forrás megjelölése nélkül. Ahogyan már utaltam rá, idén pontosan negyven éve annak, hogy először léptem Erdély földjére. Húsvét hétfőjén érkeztem Székre, ahol a csipkeszegi legényekkel mentem öntözni. Itt hallottam először széki muzsikát élőben, nem is akárkitől, hanem Ádám István »Icsántól« és bandájától."
Tordas, 2016. március 15.
Dénes Zoltán


mag16_2

folkMAGazin, 2016/2

A Táncháztalálkozóra megjelenő lapszám tartalmából
Grozdits Károly: Novák Ferenc 85 éves • Fehér Anikó: Emlékezés Járdányi Pálra • Hont Angéla – Káplár Gréta: Gyergyói családi kalandozások • Ábrahám Judit: A radzsasztáni táncokról • Fehér Anikó: „Magyar világi népzene” • Sebő Ferenc: Kallós Zoltán 90. születésnapjára • SZÉKI TÖRTÉNETEK – Kocsis Rózsi: Egy könnycsepp... (Juhos Kiss Sándor rovata) • Nyári Népművészeti táborok • Thomas Wolfe: Egy vasárnap Mezőkövesden • Fotógaléria – Archív képek Mezőkövesdről (fortepan.hu) • DOKUMENTUMOK A BUKOVINAI SZÉKELYEKRŐL – Hazatérés, 1941 (Kóka Rozália sorozata – I. rész) • TALLÓZÓ – Ivan Olbracht: Betyárok – I. (P. Vas János rovata) • Antal László: A „hatkönyves” Szabadi Mihály • MAGTÁR • Csender Levente: Geréb tiszteletes • Takács András: Hommage à Bartók • ÉTELEK – HAGYOMÁNYOK – Juhász Katalin: Jakutia, a természetes ízek hazája II. • Barta L. Tamás: Társadalmi ideológia vagy nemzeti művészet? – IV. rész • Sue Foy angol nyelvű ismertetője



uj_elo_nepzene

Új élő népzene CD sorozat


A sorozat megvásárolható darabjai:
3.; 4.; 5 (dupla); 6.; 8.; 9.; 10.; 11.; 14.; 15.; 16.; 17.; 18 (live); 19 (live)



egy_asszon_ket_asszon

Kóka Rozália: Egy Asszon, két Asszon - Bukovinai székely és moldvai csángó népi szerelmes történetek és mesék
Timp Kiadó, 2011

Kóka Rozália újdonságát be sem kell mutatnunk, hisz egy sokunk által várva várt kötet, az Egy asszon két vétkecskéje című nagysikerű mű folytatása, testvérkéje, vagy inkább párja kerülhet az Olvasók elé, az Egy asszon, két asszon Bukovinai székely és moldvai csángó népi szerelmes történetek Eredeti gyűjtések alapján című könyv. Hosszú évek óta melengetem szívemben ennek a kötetecskének a tervét. Huszonnégy esztendeje, hogy elődje, az Egy asszon két vétkecskéje című könyvem először megjelent. Az abban megírt, számomra oly kedves, szomorú és vidám történetek műsoraim állandó szereplői lettek, az olvasók tetszését is elnyerték. Félig tréfásan, félig komolyan, újra és újra felvetődött bennem is, másokban is, hogy meg kellene írnom a férfiak vétkecskéit is. Meg is ígértem könnyelműen kiadóknak is, olvasóknak is, de amint hozzáfogtam a munkához, mindjárt kiderült, hogy tévúton járok. A vétkecskéket is, a vétkeket is együtt követik el az asszonyok és a férfiak. Nem is beszélve a szerelemről, Isten ajándékáról, mely mióta a világ világ, munkál az emberek életében. Nő és férfi egyaránt kelletik hozzá. A gyönyörű, a boldogító varázslat egyeseket egy életen át elkísér, mások egy életen át keresik, többnyire hiába. A szerelemben csak a szerepek különböznek a férfi és a nő között. Nemünktől függetlenül, a szerelem áldását elnyerve, egyaránt lehetünk határtalanul boldogok és végtelenül boldogtalanok, erősekké és kiszolgáltatottá válhatunk általa. Nincs hatalmunk felette! A könyvemben szereplő legendamesék közül három, a két hiedelemmonda és az egyik tréfás mese Az ördög és a vénasszony a moldvai magyarok kultúrájának legarchaikusabb rétegeiből származik. A szinte hátborzongató hiedelmek, babonák, ördög és boszorkány képek napjainkban is elevenen élnek az idősek tudatában. A gyönyörű Lüdércszerető-t, a Szépasszon meg az ura című hiedelemtörténetet alig tíz esztendeje vettem fel a moldvai Lészpeden. Elbeszélőik szentül hittek benne, hogy megtörtént. Több évezredre visszamutató tükrei a moldvai magyarság gondolkodásának, életmódjának. Valamennyi élettörténetet a bukovinai székelyek körében gyűjtöttem 1968 és 2011 között. – (Kóka Rozália)



matyas kiraly neve napja

Kóka Rozália: Mátyás király neve napja – Száz szép mese Mátyás királyról Gyulai Líviusz csaknem száz metszetével
Fekete Sas Kiadó, 2014

Kóka Rozália a Népművészet Mestere, Magyar Örökség-díjas mesemondó, népdal- és népmesegyűjtő, népdalénekes, néprajzkutató, újságíró, író. Eddig is számos kötettel örvendeztette meg a mesét hallgatni és mondani szerető gyermekeket. Kiadónk gondozásában jelent meg például a Katyika meg Matyika, a Mesemondó gyerekek könyve.



napsugarkisasszonyok
Kóka Rozália: Napsugárkisasszonyok a történelem sodrában
Fekete Sas Kiadó, 2010

Interjúkötetünkben tíz csodálatos, bátor asszony életútját követheti végig az olvasó, a születésüktől kezdve napjainkig. Valamennyien kortársaink, közvetve vagy közvetlenül részesei, szenvedő alanyai voltak a 20. századi történelem szörnyű viszontagságainak. Átélték az I. világháború következményeit, Trianont, a II. világháború borzalmait, vagy 1956 magyar sorstragédiáját. Életük meghatározó élményei közé tartozik a menekülés, kitelepítés, lakosságcsere, hontalanság, kivándorlás, kényszerlakhely, jogfosztottság, kiszolgáltatottság, többjük számára az árvaság, a végtelen szegénység is. Közülük egyeseket messze sodortak a történelem viharai, mások itthon élték le életüket. Minden nehézséget leküzdve, emberhez méltó helyet vívtak ki maguknak a világban. Közös bennük a már kisgyermekkorukban megnyilvánuló szeretetreméltó és szeretni tudó személyiség, amellyel beragyogták családjuk, szűkebb vagy tágabb környezetük életét. Valamennyien Napsugárkisasszonyok voltak, ahogy egyikük fényképe hátlapjára írta az édesapja. Máig is jellemző rájuk a segítőkészség, a kitartás, a helytállás, a méltóság, az önzetlenség. – Kóka Rozália



betyarok

P. Vas János: „Hej, betyárok!” – Betyárok a népi kultúrában
Vitézi Ének Alapítvány, Budapest, 2012.

P. Vas János könyve mind a népművészettel foglalkozók, mind a szélesebb közönség számára értékes, élvezetes olvasmány. Alapossága, sokrétűsége sok éves kutatói, elemzői munka eredménye. A témában korábban megjelent munkáktól eltérően nemcsak a XIX. századi betyárok történetét dolgozza fel, hanem a betyárvilághoz kapcsolódó képzetek, eszmék kialakulását, ezek létrejöttének motivációját is kutatja a népművészetben. A betyárokról a mai napig jellegzetes idealizáló kép él a képzeletünkben. A betyár eszerint nemes lelkű igazságosztó, a szegényeket mindenkor védelmező hős, akinek bukását mindenkor árulás okozza. Mennyire helytálló ez a kép? Mi az eredete? A betyár milyen alakját érhetjük tetten a népművészetben? A könyv e kérdésekre ad részletes válaszokat, tovább gazdagítva és árnyalva a történeti tudásunkat a betyárvilágról. A könyv emellett – egyedülálló módon – egy több száz nevet tartalmazó „Betyárlajstromot” is közöl.



henics_pillanat

Henics Tamás: Feketetó / Negreni
Magánkiadás, 2015

A körösfeketetói vásár 1815 óta Erdély, de talán a tágabb geográfiai térség egyik legnagyobb és legjelentősebb vására. Évszázadok óta nyújt teret a legkülönfélébb etnikumok találkozásának, kultúráik, portékáik kicsrélődésének. Talán felesleges hangsúlyozni, milyen jelentősséggel bírt mindig is, és bír a mai napig mindez az egyre több konfliktussal jelentkező világunkban.
Az évek során megszámlálhatatlan fénykép, hangfelvétel, filmtöredék keletkezett a számtalan utazó, vásárlátogató által a négynapos eseményről, ám olyan kiadvány, amely dokumentálja, összefoglalja mindazt, amit ez a sokszínű kavalkád rejt, egyben megmutatja mindazoknak, akik még nem jártak itt, e kavalkád ízeit, pillanatait, arcait, ezidáig nem látott napvilágot.
A szerző arra vállakozott, hogy az elmúlt több mint egy évtized alatt készített fotográfiáin keresztül megpróbálja a szélesebb közönség számára bemutatni a feketetói vásár ezer arcát. A kiadvány három nyelvű (magyar, román, angol), így lehetőséget teremt arra, hogy a feketetói vásáron megfordulók, legyenek azok vásározó helyiek, visszalátogatók vagy éppen csupán odacseppentek, egyaránt részesülhessenek a szerző szándéka szerinti élményben.
Megosztás