Országos TÁNCHÁZTALÁLKOZÓ és Kirakodóvásár • 2018. április 13–15.
Szavazzon a Prima-díjas folkMAGazinra! +36.70/707-7000 – sms: 27

A kiválasztott menüponthoz tartozó cikk a menüsor alatt látható.

„Tánchagyományaink” – Tánctanítás és táncház • 2016. április 2. szombat, 10.30–18.30 • Küzdőtér

Szerkesztők: Árendás Péter, Busai Norbert
Háziasszony: Kubinyi Júlia

9916



10.30–11.00 Kecskemét környéki táncok – Lukács László, Lukácsné Haránt Eszter, Kecskemét Táncegyüttes; Hegedűs zenekar

11.00–11.30 Rábaközi táncok – Fundák Kristóf, Fundák-Kaszai Lili, Forrás Táncegyüttes; Németh Dénes és zenekara

11.30–12.00 Mezőkeszüi táncok – Szabó Szilárd, Németh Ildikó, Örökség Táncegyüttes; Téka

12.00–12.30
Mátyusföldi táncok – Gálik Gábor, Gálik Klaudia; Sárarany zenekar

12.30–13.00 Moldvai táncok – Hargitai-Halászi Lehel, Szályka Rózsa Csángó Hagyományőrző Együttes; Hodorog András, Legedi László István, Tázló

13.00–13.30 Gagybátori táncok – Majoros Róbert, Majorosné Szabó Veronika, Alba Regia Táncegyüttes; Péter Tamás és zenekara

13.30–14.00 „Minden magyarok tánca” (Gömör-Abaúj és Kalotaszeg) – házigazda: Kádár Ignác; Tükrös

14.00–14.30 Hajdúsági páros táncok – Hercz Vilmos, Hercz Beáta, Debreceni Népi Együttes; Szalonna és bandája

14.30–15.00 Méhkeréki román táncok – Patyi Zoltán, Patyi Erika, Nyisztor György Hagyományőrző Néptáncegyüttes; Dűvő

15.00–15.45 Pomázi szerb táncok  Krunity Daniella; Vujicsics

15.45–16.15 Bodrogközi táncok – Kupec Mihály, Kupec Zsófia, Ilosvay Táncegyüttes; Fonó zenekar

16.15–17.00 Nádas menti táncok – Fitos Dezső, Kocsis Enikő, Szentendre Táncegyüttes; Buda Folk Band

17.00–17.30 Gyimesi táncok – Hajdú Flórián, Deffend Irén; Kerekes, Berecz István

17.30–18.00 Bonchidai táncok – Sánta Gergő, Sánta Bíró Anna, Budapest Főváros Bartók Táncegyüttes; Magos zenekar

18.00–18.30 Szászcsávási cigány táncok – Kis-Demeter Erika, Kis István, Bem Táncegyüttes; Szászcsávási zenekar
A Táncház Egyesület kínálata • 2016. április 2–3. szombat-vasárnap, 10.00–21.00 • Küzdőtér




napra_forgo

Cseke-Marosi Eszter – Kaszás Villő: Napra-forgó Tavasz – Húshagyókeddtől pünkösdig (Mesébe öltöztetett hagyomány kicsiknek)

„Farsangi maskarások és húshagyókedd után éled a Mesébe öltöztetett hagyomány új kötete, mint ahogyan a természet is felölti tavaszváró böjti, virágszirmos, szagosvizes ruháját.
Ehhez a könyvhöz nem kell kelléknek a régmúltban használt bőszoknyákat tároló sublót, nem kell a húsvéti kalácshoz valóságos kemence sem vagy igazi íróka a hímestojásokhoz.
Csak a képzelet kell és a játékos, mondókázó, éneklő kedv!
Kellenek természetesen szeretettel mesélő szülők, nagyszülők és pedagógusok is, akik oda tudják magukat képzelni a kiszebabát dalolva vízbe dobó lányok közé vagy a pünkösdi királyságért küzdő legények sorába.
Ez a varázslat. Ha hiszünk benne, hogy mindez megtörténhetett, akkor a kisgyermekek is hinni fognak benne. Márpedig ezek a dolgok valaha valóban megtörténtek.
Kivételes igényességgel válogatott mondókák, rigmusok, kiszámolók, hangutánzók, találóskérdések, gyermekdalok és népdalok bizonyítják a hitelességét a valamikori történéseknek....mindezek finoman és egyedien beleszőve a mese fonalaiba.
Eszter és Villő könyvével észrevétlenül tagjai leszünk egy régi falusi családnak, egy olyan közösségnek, amiben a néphagyományok szinte minden nap formálták a gyerekeket, gazdagították a jellemüket és megtanították őket arra, ami ma is nagyon fontos: tisztelni a természet sokszínű rendjét, s hálásnak lenni azért, ami a miénk.
Szeretni énekelni, mert az éneklés a szomorúságban oldja a fájdalom kötelékét, a vidámságban pedig sokszorosan erősíti a lélektereket. Összetart, egyszerre zeng, egy-»szer«-re rímel!
Már a téli kiadvány is a szívemhez nőtt. Kívánom, hogy az évkör tavaszi jeles napjai körül is legyen sokféle zsongás, kereplőzés, madárcsicsergés, tojásgurítás, táncdobbanás, harangozós gingallózás, komálás, májfaállítás, s legfőképp: hogy a mese elevenedjen! Mire a mesehallgatók nagyra nőnek legyen bennük ott a »mese mása« és az őszinte gyermeki kiváncsiság: Vajon milyen lehet libát őrizni a pitypangos réten? Vajon milyen lehet hideg kútvízzel lányokat locsolni húsvétkor?...
Aki elolvassa a mesét és meghallgatja a cd-t, az megtudja!
Aki pedig nem hiszi, járjon utána!"
Benedek Krisztina Mária
néptáncpedagógus, a Kolompos Együttes énekese, Kerekítő foglalkozásvezető

A kötetről bővebb információ: >>>



kallos_1

Indulj el egy úton... – Kallós Zoltán
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum katalógusa


„Ki is Kallós Zoltán? Kutató, gyűjtő, a szó legnemesebb értelmében: tanító? A választ röviden nagyon nehéz megadni. »Kallós Zoltánban Bartók és Kodály mellett a 20. század egyik legnagyobb magyar folklórgyűjtőjét tisztelhetjük, akinek életét és szemléletét alapvetően meghatározta Martin Györgyhöz fűződő barátsága« − írta róla Pozsony Ferenc 2006-ban.

Kallós Zoltán sokrétű munkásságának meghatározó része szorosan kötődik a táncház mozgalomhoz. Kiemelkedő szerepe volt mind a magyarországi, mind a romániai magyar táncház mozgalom megszületésében és kibontakozásában, mai eredményeiben és megújulásában. Személyes kapcsolatrendszerén keresztül önzetlenül segített hozzá a népzene, néptánc, népköltészet iránt érdeklődő teljes generációkat Mezőség, Gyimes, Kalotaszeg és Moldva népéletének megismeréséhez és megéléséhez. Népzenei gyűjtő útjait már diákként elkezdte Válaszúton, majd Kalotaszeg és Mezőség falvaiban folytatta. Gyűjtött Bartók nyomdokain Biharban is, Jagamas Jánossal együtt, majd Moldvában és Gyimesben tárt fel hatalmas anyagot. 14 000 darabot meghaladó népzenei anyagát az MTA Zenetudományi Intézetében helyezte le, ma már beszerezhetetlen és pótolhatatlan néprajzi tárgyakat juttatott a budapesti Néprajzi Múzeumnak, a pécsi Janus Pannonius Múzeumnak és a szentendrei szabadtéri Néprajzi Múzeum. Válaszúton, a Kallós Zoltán Múzeumban közel 10 000 darabos gyűjteményének legszebb darabjai láthatóak."

dr. Bereczki Ibolya



mag16_x

folkMAGazin XII. különszám
Tükörcserepek – ...amelyeket a 90 esztendős Kallós Zoltán tiszteletére Dénes Zoltán rakott össze

„Berán István keresett meg azzal az ötletével, hogy adjak régi fényképeket a folkMAGazin 2016-os különszámába. Köszöntsük ezzel Kallós Zoltánt, 90. születésnapja alkalmából.
Igent mondtam, de amikor elővettem régi negatívjaimat, egy kicsit kétségbeestem. A megállapodás arról szólt, hogy harminchat oldalt kellene megtöltenem. Szigorú előválogatás után még mindig négy számjegyű volt a szóba jöhető fotók száma. Újabb válogatás és már »csak« kétszáz kép maradt. Az utolsó szűrőn – ott már nem segített sem a ráció, sem az érzelem – a pillanatnyi hangulat döntött.
Ezek a képfelvételek negyven éve gyűlnek egy ládában. Egy részét odaadtam, vagy inkább „visszaadtam” azoknak, akik a képeken szerepelnek. Sokat viszontláttam különböző könyvekben, kiadványokban, kiállításokon, persze legtöbbször a forrás megjelölése nélkül. Ahogyan már utaltam rá, idén pontosan negyven éve annak, hogy először léptem Erdély földjére. Húsvét hétfőjén érkeztem Székre, ahol a csipkeszegi legényekkel mentem öntözni. Itt hallottam először széki muzsikát élőben, nem is akárkitől, hanem Ádám István »Icsántól« és bandájától."
Tordas, 2016. március 15.
Dénes Zoltán


mag16_2

folkMAGazin, 2016/2

A Táncháztalálkozóra megjelenő lapszám tartalmából
Grozdits Károly: Novák Ferenc 85 éves • Fehér Anikó: Emlékezés Járdányi Pálra • Hont Angéla – Káplár Gréta: Gyergyói családi kalandozások • Ábrahám Judit: A radzsasztáni táncokról • Fehér Anikó: „Magyar világi népzene” • Sebő Ferenc: Kallós Zoltán 90. születésnapjára • SZÉKI TÖRTÉNETEK – Kocsis Rózsi: Egy könnycsepp... (Juhos Kiss Sándor rovata) • Nyári Népművészeti táborok • Thomas Wolfe: Egy vasárnap Mezőkövesden • Fotógaléria – Archív képek Mezőkövesdről (fortepan.hu) • DOKUMENTUMOK A BUKOVINAI SZÉKELYEKRŐL – Hazatérés, 1941 (Kóka Rozália sorozata – I. rész) • TALLÓZÓ – Ivan Olbracht: Betyárok – I. (P. Vas János rovata) • Antal László: A „hatkönyves” Szabadi Mihály • MAGTÁR • Csender Levente: Geréb tiszteletes • Takács András: Hommage à Bartók • ÉTELEK – HAGYOMÁNYOK – Juhász Katalin: Jakutia, a természetes ízek hazája II. • Barta L. Tamás: Társadalmi ideológia vagy nemzeti művészet? – IV. rész • Sue Foy angol nyelvű ismertetője



uj_elo_nepzene

Új élő népzene CD sorozat


A sorozat megvásárolható darabjai:
3.; 4.; 5 (dupla); 6.; 8.; 9.; 10.; 11.; 14.; 15.; 16.; 17.; 18 (live); 19 (live)



egy_asszon_ket_asszon

Kóka Rozália: Egy Asszon, két Asszon - Bukovinai székely és moldvai csángó népi szerelmes történetek és mesék
Timp Kiadó, 2011

Kóka Rozália újdonságát be sem kell mutatnunk, hisz egy sokunk által várva várt kötet, az Egy asszon két vétkecskéje című nagysikerű mű folytatása, testvérkéje, vagy inkább párja kerülhet az Olvasók elé, az Egy asszon, két asszon Bukovinai székely és moldvai csángó népi szerelmes történetek Eredeti gyűjtések alapján című könyv. Hosszú évek óta melengetem szívemben ennek a kötetecskének a tervét. Huszonnégy esztendeje, hogy elődje, az Egy asszon két vétkecskéje című könyvem először megjelent. Az abban megírt, számomra oly kedves, szomorú és vidám történetek műsoraim állandó szereplői lettek, az olvasók tetszését is elnyerték. Félig tréfásan, félig komolyan, újra és újra felvetődött bennem is, másokban is, hogy meg kellene írnom a férfiak vétkecskéit is. Meg is ígértem könnyelműen kiadóknak is, olvasóknak is, de amint hozzáfogtam a munkához, mindjárt kiderült, hogy tévúton járok. A vétkecskéket is, a vétkeket is együtt követik el az asszonyok és a férfiak. Nem is beszélve a szerelemről, Isten ajándékáról, mely mióta a világ világ, munkál az emberek életében. Nő és férfi egyaránt kelletik hozzá. A gyönyörű, a boldogító varázslat egyeseket egy életen át elkísér, mások egy életen át keresik, többnyire hiába. A szerelemben csak a szerepek különböznek a férfi és a nő között. Nemünktől függetlenül, a szerelem áldását elnyerve, egyaránt lehetünk határtalanul boldogok és végtelenül boldogtalanok, erősekké és kiszolgáltatottá válhatunk általa. Nincs hatalmunk felette! A könyvemben szereplő legendamesék közül három, a két hiedelemmonda és az egyik tréfás mese Az ördög és a vénasszony a moldvai magyarok kultúrájának legarchaikusabb rétegeiből származik. A szinte hátborzongató hiedelmek, babonák, ördög és boszorkány képek napjainkban is elevenen élnek az idősek tudatában. A gyönyörű Lüdércszerető-t, a Szépasszon meg az ura című hiedelemtörténetet alig tíz esztendeje vettem fel a moldvai Lészpeden. Elbeszélőik szentül hittek benne, hogy megtörtént. Több évezredre visszamutató tükrei a moldvai magyarság gondolkodásának, életmódjának. Valamennyi élettörténetet a bukovinai székelyek körében gyűjtöttem 1968 és 2011 között. – (Kóka Rozália)



matyas kiraly neve napja

Kóka Rozália: Mátyás király neve napja – Száz szép mese Mátyás királyról Gyulai Líviusz csaknem száz metszetével
Fekete Sas Kiadó, 2014

Kóka Rozália a Népművészet Mestere, Magyar Örökség-díjas mesemondó, népdal- és népmesegyűjtő, népdalénekes, néprajzkutató, újságíró, író. Eddig is számos kötettel örvendeztette meg a mesét hallgatni és mondani szerető gyermekeket. Kiadónk gondozásában jelent meg például a Katyika meg Matyika, a Mesemondó gyerekek könyve.



napsugarkisasszonyok
Kóka Rozália: Napsugárkisasszonyok a történelem sodrában
Fekete Sas Kiadó, 2010

Interjúkötetünkben tíz csodálatos, bátor asszony életútját követheti végig az olvasó, a születésüktől kezdve napjainkig. Valamennyien kortársaink, közvetve vagy közvetlenül részesei, szenvedő alanyai voltak a 20. századi történelem szörnyű viszontagságainak. Átélték az I. világháború következményeit, Trianont, a II. világháború borzalmait, vagy 1956 magyar sorstragédiáját. Életük meghatározó élményei közé tartozik a menekülés, kitelepítés, lakosságcsere, hontalanság, kivándorlás, kényszerlakhely, jogfosztottság, kiszolgáltatottság, többjük számára az árvaság, a végtelen szegénység is. Közülük egyeseket messze sodortak a történelem viharai, mások itthon élték le életüket. Minden nehézséget leküzdve, emberhez méltó helyet vívtak ki maguknak a világban. Közös bennük a már kisgyermekkorukban megnyilvánuló szeretetreméltó és szeretni tudó személyiség, amellyel beragyogták családjuk, szűkebb vagy tágabb környezetük életét. Valamennyien Napsugárkisasszonyok voltak, ahogy egyikük fényképe hátlapjára írta az édesapja. Máig is jellemző rájuk a segítőkészség, a kitartás, a helytállás, a méltóság, az önzetlenség. – Kóka Rozália



betyarok

P. Vas János: „Hej, betyárok!” – Betyárok a népi kultúrában
Vitézi Ének Alapítvány, Budapest, 2012.

P. Vas János könyve mind a népművészettel foglalkozók, mind a szélesebb közönség számára értékes, élvezetes olvasmány. Alapossága, sokrétűsége sok éves kutatói, elemzői munka eredménye. A témában korábban megjelent munkáktól eltérően nemcsak a XIX. századi betyárok történetét dolgozza fel, hanem a betyárvilághoz kapcsolódó képzetek, eszmék kialakulását, ezek létrejöttének motivációját is kutatja a népművészetben. A betyárokról a mai napig jellegzetes idealizáló kép él a képzeletünkben. A betyár eszerint nemes lelkű igazságosztó, a szegényeket mindenkor védelmező hős, akinek bukását mindenkor árulás okozza. Mennyire helytálló ez a kép? Mi az eredete? A betyár milyen alakját érhetjük tetten a népművészetben? A könyv e kérdésekre ad részletes válaszokat, tovább gazdagítva és árnyalva a történeti tudásunkat a betyárvilágról. A könyv emellett – egyedülálló módon – egy több száz nevet tartalmazó „Betyárlajstromot” is közöl.



henics_pillanat

Henics Tamás: Feketetó / Negreni
Magánkiadás, 2015

A körösfeketetói vásár 1815 óta Erdély, de talán a tágabb geográfiai térség egyik legnagyobb és legjelentősebb vására. Évszázadok óta nyújt teret a legkülönfélébb etnikumok találkozásának, kultúráik, portékáik kicsrélődésének. Talán felesleges hangsúlyozni, milyen jelentősséggel bírt mindig is, és bír a mai napig mindez az egyre több konfliktussal jelentkező világunkban.
Az évek során megszámlálhatatlan fénykép, hangfelvétel, filmtöredék keletkezett a számtalan utazó, vásárlátogató által a négynapos eseményről, ám olyan kiadvány, amely dokumentálja, összefoglalja mindazt, amit ez a sokszínű kavalkád rejt, egyben megmutatja mindazoknak, akik még nem jártak itt, e kavalkád ízeit, pillanatait, arcait, ezidáig nem látott napvilágot.
A szerző arra vállakozott, hogy az elmúlt több mint egy évtized alatt készített fotográfiáin keresztül megpróbálja a szélesebb közönség számára bemutatni a feketetói vásár ezer arcát. A kiadvány három nyelvű (magyar, román, angol), így lehetőséget teremt arra, hogy a feketetói vásáron megfordulók, legyenek azok vásározó helyiek, visszalátogatók vagy éppen csupán odacseppentek, egyaránt részesülhessenek a szerző szándéka szerinti élményben.
Népművészeti vásár • 2016. április 2–3. szombat-vasárnap, 10.00–21.00 • Küzdőtér
Kézműves foglalkozások és játszóház 10.00–18.30
A Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) programja


nesz_logo_zolden
A Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) szervezésében hagyományőrző népművészeti kirakodóvásár jeles népművészek és kézművesek részvételével, valamint népi kismesterségek bemutatója, kézműves foglalkozások és játszóház.

Dr. Kresz Mária Alapítvány (Budapest)

• szombat-vasárnap: kézi agyagozás, korongozás, egyszerű népi hangszerek, vesszőjátékok készítése

Matyó Népművészeti Egyesület (Mezőkövesd)
• szombat-vasárnap: sablonolás textilre, zsebkendő hímzés, gyékénybáb és karkötő készítés, matyó rózsa készítés, rongybaba készítés, tarhonya készítés, körmöcske fonás, tavaszi papírvirág készítés

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Népművészeti kézműves kirakodóvásár
A vásári forgatagban szinte minden mesterség képviselteti magát. Láthatunk szemet gyönyörködtető hímzéseket, fonott kosarakat, kerámiákat, csuhé- és szalmadíszeket, tűzzománc ékszereket, táncos cipőket, csizmákat és még hosszan sorolhatnánk a kiváló portékákat.

A „Makovecz-pavilonok” kiállítói:

Ament Éva, Solymosi Józsefné - Bútorfestő, levendulász
Balogh Sándor - Népi hangszer készítő
Balogh Zsuzsa - Viselet kiegészítők, alapanyagok

 ban_gyorgy_furulyak

Bán György, Kodolányi Borbála - Egyszerű népi hangszer készítő; fazekas
Bárány Szilveszter - Csizmadia
Bátori András - Faműves
Bencze Boglárka, Benczéné Keresztes Csilla, Smelczer Béláné - Hímzés
Bencze Márton - Nemez, gyapjú alapanyagok
Binder Jánosné - Női ruha készítő
Csillagvirág Népművészeti Egyesület - Szövés, hímzés
Deák Zsófia - Gyöngyfűző
Deme Józsefné és Tóth Tímea - Csipkeékszerkészítő
Donkó Károly - Fazekas
Fakopáncs Kft. - Fajátékok
Fehér Csaba - Ötvös
Fülöp Péter - Fajátékok
Hagyományok Háza - a Hagyományok Háza kiadványai
Holecz Istvánné Kanyó Margit - Rimóci viseletek
Janovszki Judit - Viseletkészítő
Kallós Zoltán - Népzenei hanghordozók, kiadványok
Kerekes Ibolya - Gyöngyfűző
Kiss Zoltán - Tűzzománckészítő
Kreativy Nonprofit Kft. - Művésztanya/barkók
Lacza Lucza - Női ruha készítő
Lakatos Bea - Szappan készítő
Lehel Krisztina - Női ruha készítő
Lupovics Judit - Női ruha készítő
Magyar Hangszermíves Céh, Kerekes Andrea - Hangszertok készítő
Magyar Hangszermíves Céh, Micsik Béla - Citerakészítő
Magyar Hangszermíves Céh, Szerényi Béla, Pásztor András - Hangszerkészítők
Magyar Hangszermíves Céh, Gáts Tibor - Citera- és gardonkészítő
Megyesi Sándor - Csizmadia
Mezei Péter - Népzenei hanghordozók, kiadványok
Mucsy Géza - Mézeskalács-készítő
Németh Orsolya, Tárnok Orsolya - Ékszerkészítő
Népi Mesterségek Pest megyei Egyesülete - Nemez és fonott tárgyak
Pankotai Csaba - Bőrműves
Paál Sándor - Tűzzománc-készító
Pest-Budai Népművészeti Egyesület
Radics László - Mézeskalácskészítő
Róka Katalin - Fazekas
Siptár Réka - Női ruha készítő
Szűcs Roland, Virt Emese; Indigó Póló és Textilnyomtató Műhely - Textiltervezők
Táncház Egyesület - Népzenei hanghordozók, kiadványok
Theil Ilka - Tintakő Könyvesbolt
Tóth Tímea - Ruha készítő

Kiállítók saját installációval:

acs_zoltan_1

Ács Zoltán Keramikus
Ádám Zsolt - Egyszerű népi hangszer készítő
Andrási Mihály - Mézeskalácskészítő
Andrikó Imre - Csizmadia
Ágoston Ildikó - Levendulász
Balázs Katalin - Ékszerkészítő
Baranyi Krisztina - Könykiadó
Baranyi Mónika - Női ruha készítő
Becze Kinga - Ékszerkészítő
Béres Attila - Népi hangszer készítő
Bitó Emil - Ötvös
Bodnár Erzsébet - Bőrműves
Boros Attila - Faműves
Czegle László - Fajátékok
Czékmány Veronika - Keramikus
Csillag-Horváth Pál, Csillag Györkös Laura - Viseletkészítő
Csordás Katalin - Viseletkészítő
Dallos Zsolt - Mézeskalácskészítő
Demeter Krisztina - Nemezkészítő
Dohnál Tiborné - Gyöngyfűző
Epress Róbert - Férfi viseletek
Ethnosound Világzenei Hangszerbolt - Világzenei hangszerek
Faragó Krisztina - Szálasanyagfonó
Fehér Anna - Gyöngyfűző
Fehér Jánosné, Fehér János - Viseletkészítő
Fekete Mária - Viseletkészítő
Fenyvesi István - Csizmadia
Folk Center Alapítvány - Fekete Pál, Ferencz Zsolt - Folk Center Alapítvány kiadványai
Fülöp Tibor - Tűzzománc és lószőrékszerek
Gárdonyi Bálintné - Gyöngyfűző
Gisztl Anna - Népi ihletésű stilizált felsőruházat
Gombár Julianna - Női ruha készítő
Gy. Nagy Ágnes - Élelmiszer
Hajdu Balázs - Bőrműves
Hankai Judit - Élelmiszer
Hegedűs Marianna - Gyöngyfűző
Hellenbach Gabriella - Játékkészítő
Hollósy Béla - Faműves
Horváth László - Fajátékok, csuhé tárgyak
Hubay Krisztina - Olvasztott üvegékszerek
Jófejű Kinga - Csipkeékszerkészítő
Juhász Réka - Ruha készítő
Kachnics István - Élelmiszer
Katedrális Bt. Sisák Gizella - Néprajzi könyvek, kiadványok
Katrics Krisztina - Viseletkészítő
Kis Antal - Élelmiszer
Kovács György - Csizmadia
Kovács László - Hangszerkészítő
Kozma György - Faműves
Kozma Zoltán - Mézeskalácskészítő
Kun István, Kun Istvánné - Faműves
Lebedy János - Faműves
Lehoczkyné Tesinszki Rita - Textilbáb készítő
Lepizsán Attila - Bőrműves 

lepizsan_attila_1

Magyar Gyula - Faműves
Malmos Éva - Tűzzománc készítő
Menyhérthné Oláh Éva - Bőrműves
Mérei Mónika - Keramikus
Molnárné Kárász Rita - Élelmiszer
Morvai Tibor - Csontfaragó
Nagy Judit - Női ruha készítő
Nagy Zsuzsanna - Élelmiszer
Nagyné Varró Zsuzsa - Textiltervező
Nekeczki Nikolett - Viseletkészítő
Nekeczki Zsolt, Nekeczki Krisztina - Viseletkészítő
Pacsuta Miklósné - Szappankészítő
Pass Gábor - Élelmiszer
Pete László (Pergő Egyesület) - Népzenei hanghordozók, kiadványok
Pest-Budai Népművészeti Egyesület: Lengyel Beáta, Pádár Ágnes
Previák Katalin, Nagy Tibor - Ékszerkészítő
Rácz Erika - Ékszerkészítő
Renner Krisztina - Női ruha készítő
Rébeli Szabó János - Szaru- és bőrműves
Rimóczi Hajnalka - Viseletkészítő
Rodriguez Tünde - Ruha készítő
Roskóné Mogyorósi Mária - Kézműves kellékek
Sasvári Tibor - Bőrműves
Sárkány Zsuzsanna Rita - Mézeskalácskészítő
Soltész Ferencné - Gyöngyfűző
Stelázsi Bolt Kft. Bozsó Anna - Élelmiszer
Szabó Attila - Fafaragó
Szabó Gyula - Viseletkészítő
Szabó István - Fajáték
Szalai Zsuzsa - Női ruha készítő
Szeles László - Csizmadia
Szilágyi Vilmos - Faműves
Szombati Klára - Viseletkészítő
Szombathy Márta - Gyermekruha készítő
Taviné Dévényi Mónika - Tűzzománc készítő
Török László - Ötvös, bőrműves
Ujvári Károly - Faműves
Wágner Tímea - Textiltervező
Zsólyomi Éva - Üvegműves

2016-ban is „Minden magyarok tánca” az Országos Táncháztalálkozón

Kedves magyarok, határokon túl és a nagyvilágban!

hidakforum_logo
A Táncház Egyesület és az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület összefogásának köszönhetően idén is megrendezésre kerül a „Minden magyarok tánca” című program. Az elmúlt években a program egyre nagyobb sikerrel zajlott. Alkalmanként közel száz fő állt színpadra a világ legkülönbözőbb részeit képviselve. Szeretnénk, ha idén is a megszokott hangulatú és színvonalú bemutatkozással örvendeztetnétek meg a Táncháztalálkozó közönségét. A program lényege, hogy a határokon kívül élő magyar néptáncosok és népzenészek egy fél órára teret kapjanak tudásuk bemutatására. A szervezők ezzel a lehetőséggel szeretnék megtisztelni azokat, akik hazájuktól távol is nagy lelkesedéssel gondozzák a magyar néphagyományt. A bemutatóra minden külföldi magyar néptáncos, népzenész jelentkezhet.

Idén április 2-án, szombaton, 13.30 órakor lesz a bemutató a küzdőtéri nagyszínpadon. Tekintettel arra, hogy fél órát kapunk, azt javaslom, ismét két fő téma legyen. Az egyik lehetne a Felvidék, a másik pedig Kalotaszeg.

A felvidéki blokkban a férfiak kezdenek egy vasvári verbunkkal. Egyszerű motívumokból álló, szabadon táncolható verbunk tánc, aminek az alapjait bárki megtanulhatja, ha egy rövid időt rászán a gyakorlásra. Innen kicsit kelet felé húzódunk, jönnek a lányok magyarbődi karikázóval. A dalokat minden jelentkező számára előre megküldjük, a helyszíni próbán csak össze kell énekelni és a karikázó menetét kell összerakni. Mivel ennek is egyszerűek a motívumai, mindenki nyugodtan beállhat. A karikázót egy vezető fogja levezényelni. Ezt követi a magyarbődi páros tánc, csárdás és friss. Erről is sok felvételt láthattok az interneten. Nem nehéz tánc, már két-három motívumból is élvezetesen lehet táncolni. Aki végképp nem ismeri, nyugodtan táncolhat rá gömöri, zempléni vagy szatmári csárdásokat.


A második táncrész Kalotaszeg lesz. Ez az anyag legutóbb 2012-ben volt a „Minden magyarok tánca” programjában, viszont mindenki ismeri, kedveli. Mivel a lányoknak itt ruhát kell váltani, a fiúk kezdenek majd egy nótával: Piros az ostorom nyele, nem sárga... Ezt legényes követi, amelyben egyénileg, kettesével táncolhatnak az arra vállalkozók. Ezután csárdás, szapora. A szaporában egy rövid közös csapást a helyszínen kigyakorol a csapat.

Őszinte sajnálatomra idén nem tudok személyesen jelen lenni a bemutatón, mert éppen egy távoli magyar közösségnél leszek (Ausztrália). Ennek okán Kádár Ignác „Náci” barátomat és feleségét, Nagypál Anettet kértem meg arra, hogy legyen a program házigazdája. Ők fogják levezényelni a próbát és magát az előadást is.

A viseletek terén azt kérem, hogy mindenki próbálja megoldani az öltözetet, ha végképp nem sikerül, akkor próbálunk mi is segíteni, de korlátozottak a lehetőségeink.

A szervezők az előző évekhez hasonlóan felajánlják, hogy a rendezvényre a szombati napon fél áron léphetnek be a „Minden magyarok tánca” előzetesen regisztrált vendégei, a közreműködői bejáratnál.
A próba várhatóan szombaton 10.45-kor lesz, a helyszínt később közöljük.

A jelentkezéseket március 15-éig várjuk a cimbi@iplus.hu e-mail címre. Információt kaphattok továbbá Gősi Anettől az anett@tanchaz.hu e-mail címen.
Köszöntőt mond Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke • 2016. április 2. szombat, 19.30 • Küzdőtér



szko_logo

Magyarország éppen 10 évvel ezelőtt, 2006 áprilisában csatlakozott az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzéséért létrejött egyezményéhez. Az idei évben számos eseménnyel, ünnepséggel emlékezünk meg e kerek évfordulóról, és igyekszünk összegzést, értékelést tartani az egyezmény magyarországi végrehajtásának gyakorlatáról és eredményeiről.

Az ünnepélyes alkalom apropóját erősíti az is, hogy éppen öt évvel ezelőtt, 2011 novemberében került fel a Táncház módszer mint a szellemi kulturális örökség megőrzésének magyar modellje a szellemi kulturális örökség legjobb megőrzési gyakorlatait számon tartó UNESCO regiszterbe. Az erről szóló UNESCO dokumentumot kultúráért felelős miniszterként Réthelyi Miklós 2012-ben adta át a táncházmogalom képviselőinek, hasonlóan a most megrendezésre kerülő gálaműsor megnyitójaként.

Megosztás