Országos TÁNCHÁZTALÁLKOZÓ és Kirakodóvásár • 2018. április 13–15.

A kiválasztott menüponthoz tartozó cikk a menüsor alatt látható.


Jávorszky Béla Szilárd: Muzsikás 40
Könyvbemutató és dedikálás
2014. március 29. szombat, 16.20 • Lajtha László terem (II. em.)


Jávorszky Béla Szilárd: Muzsikás 40
ISBN: 9789630977715 
• Kossuth Kiadó

muzsikas40

Minden idők legismertebb magyar népzenei együttese, a magyar kultúra igazi nagykövete a Muzsikás együttes, már olvasható is! A legendás zenekarról 200 oldalas, fotóval gazdagon illusztrált, élményszerű visszaemlékezésekkel tarkított kötet jelent meg Jávorszky Béla Szilárd tollából, mely egyszerre hiánypótló kultúrtörténeti munka, szakkönyv és olvasmányos „sztori”. A kötethez tartozó DVD-mellékleten a Muzsikás együttes idén augusztusban a Sziget fesztivál világzenei nagyszínpadán adott jubileumi koncertjének egyórás kivonata látható. A kötet a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg, megvásárolható a könyvesboltokban.

„Hogyan lett a Muzsikás az egyik legismertebb magyar brand a világ kulturális piacán? Miért éppen ők emelkedtek ki a magyarországi táncházmozgalom mezőnyéből? Milyen tudományos alapok, társadalmi mozgások és személyes ambíciók szerencsés együttállása segítette az egészpályás népművészeti revival, benne a Muzsikás szárnyalását? Mi köze van a Rolling Stonesnak az ördöngösfüzesi ritka magyarhoz? Mi a kulcsa, hogy érzékeny művészemberek évtizedekig elviseljék, de ha kell, el is engedjék egymást? Mitől tart ki a lendület negyven év sikereivel és küzdelmeivel a hátuk mögött, s mit várnak a jövőtől?
Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk Jávorszky Béla Szilárd Muzsikás 40 című könyvében, amely a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg. A 200 oldalas, fotóval gazdagon illusztrált, élményszerű visszaemlékezésekkel tarkított kötet egyszerre kultúrtörténeti munka, szakkönyv és olvasmányos »sztori«, melyet nem csak a közművelődésben, az oktatásban és a médiában dolgozók használhatnának alapvető forrásként, hanem a műfaj iránt érdeklődők is. A kötethez tartozó DVD-mellékleten pedig a Muzsikás együttes idén augusztusban a Sziget fesztivál világzenei nagyszínpadán adott jubileumi koncertjének egyórás kivonata látható.
Miként Berán István, a könyv szakmai lektora írta: „Benne az alkotói szakaszok mentén haladva, a tárgyilagos szeretettel megrajzolt portrék sorozatából, egymástól merőben eltérő karakterekből áll össze az a rendkívüli jelenség, amit Muzsikásnak hívunk. A könyvből megtudhatjuk a némiképp szándéka ellenére prímássá lett Sipos Mihály gondolatait Bartók és a népzene kapcsolatáról; láthatjuk, hogyan szakította ki multiinstrumentalista frontember mivoltából ifj. Csoóri Sándort a széki hegedülés varázslata; Hamar Dániel szinte a szemünk előtt lesz a bőgőzés mellett a zenekar szóvivője és – magad, uram, ha szolgád nincs! – ügyeinek intézője; elfogadhatjuk Éri Péter kissé befelé forduló személyiségét, aki a falusi zenészekhez ezer szállal kötődő muzsikájában bontakozik ki; megérthetjük azt a folyamatot, amelynek során Sebestyén Márta zenekari tagból szólistává válik, majd saját jogán lesz a magyar művészet világhírű követe; érezhetjük Porteleki László hegedülésében a magyarpalatkai bandával átélt együttmuzsikálások élményét.”

A Muzsikásról:
A Muzsikást 1973-ban a VDSZ Bartók Táncegyüttesében muzsikálókból alapította Sipos Mihály, Hamar Dániel és ifj. Csoóri Sándor. A trióhoz a kezdetektől „állandó vendégként” csatlakozó Éri Péter 1979-ben, Sebestyén Márta pedig 1980-ban lett a Muzsikás tagja. Az eredeti parasztzene megismertetésére és terjesztésére esküdtek fel, igyekeztek azok művelőitől („a muzsikásoktól”) eltanulni, ellesni a hiteles zenélési módot.
Az elmúlt negyven évben számos területen „törtek utat”. 1973 őszén az FMH-ban indított, tánctanítással egybekötött táncházuk később etalonná vált. Koncertszámaikban merészen házasítottak tudományosan nem összeillő szövegeket és dallamokat. A revival mozgalomból elsőként jegyezhettek tisztán népzenei nagylemezt. Javarészt ők kísérletezték ki, miként lehet a színpadon népzenét hatásosan előadni. Mi több, konferálásokkal, rövid magyarázatokkal – ha kell, szofisztikált show-val – a közönséghez közelebb vinni azt. Velük történt meg elsőként, hogy megfordult a szerep: nem ők kísérték a táncosokat, hanem az ő számaikból született egész estés, néptáncos koreográfia.
A magyar népzenét külföldön az elsők között ismertették és szerettették meg a nem magyar anyanyelvűekkel. A nyolcvanas évek második felétől Európa- és Amerika-szerte forgalmazták nagylemezeiket. A világ számos komolyzenei szentélyében általuk szólalt meg elsőként magyar népzene. Nem véletlen hát, hogy 1999-ben – a revival mozgalomból elsőként – megkapták a Kossuth-díjat. 2008-ban pedig – az első európai zenekarként – a legrangosabb nemzetközi világzenei elismerést, a WOMEX Díjat.

A szerzőről:
Jávorszky Béla Szilárd (1965, Budapest), zenei szakíró, szerkesztő; a hazai és nemzetközi populáris zene évtizedeit feldolgozó, hiánypótló könyvsorozatok szerzője/társszerzője. 1990 és 2005 között a Magyar Hírlap, az Új Magyarország és a Népszabadság kulturális rovatának munkatársa. Alkalmanként publikált a Magyar
Narancs és a Kritika hasábjain, illetve több zenei szaklapban (Muzsika, folkMAGazin, Wanted, Z Magazin, Rockinform). Rockszociológiából doktorált. 2005 óta szellemi szabadúszó. Művei: Nagy Sziget-könyv (2002), A rock története 1-2. (Sebők Jánossal, 2005, 2007) A magyarock története 1-2. (Sebők Jánossal, 2005, 2006), 303 magyar lemez, amit meg kell hallgatnod, mielőtt meghalsz (többekkel társszerző, 2008), Sziget 1993-2012 (2012), A magyar folk története (2013), Muzsikás 40 (2013)
Cikk- és interjúgyűjtemény:
www.jbsz.hu

Megosztás